7. fejezet - Irány Knox City, vagy még sem?

Sziasztok meghoztam az újabb fejezetet és írtam történetek közé dal címeket is, amit akartam hallgatok akartok nem, bár abban a pillanatban ilyennek mondható a fő hősnő hangulata vagy szerintem épp ahhoz a részhez az a dal illik.
xo
Lainiee

                                           +++ 

(Bad Meets Evil ft. Bruno Mars - Lighters)
 - És még is kinél fogsz lakni? - hallottam Dillon szavait, amikor én már épp a szobába voltam. Nem válaszolva neki, magamra zártam az ajtót és pakolni kezdtem. Nem törődtem vele, hogy ruháim gyűrődtek lesznek vagy akármi történik, gyorsan bepakoltam a hatalmas bőröndömbe és az utazótáskámba, majd lefelé vettem az irányt.
 - Te meg hová mész? - szólalt meg mögülem Faye, aki mellett Gianna is ott állt.
 - Elmegyek. - néztem rájuk, majd minden segítség nélkül lehúztam a bőröndöm a lépcsőn és vissza se nézve kisétáltam a hatalmas lakásból,a mi már palota volt. Már az utcán álltam, amikor egy utolsó pillantást tettem a házra és elindultam egymagam a semmi felé. Nem tudtam hova menjek, mit csináljak, kit hívjak. Először Eminem neve lebegett előttem, de annyira friss ismertségünk volt, hogy nem akartam a nyakára maradni, amíg összegyűjtök egy kis pénzt és a szülőhazámba veszem az irányt.

(Eminem - Going Through Changes)
Már rég elhagyva az utcánkat sétálgattam magam után húzva bőröndjeim, amikor egy kocsi állt meg mellettem az úttesten. Lefékezett, majd az ismeretlen kiszállt az autójából és felém tartott.
 - Szia! - állt meg előttem számomra még mindig ismeretlen srác, akin kapucni volt, majd szép lassan lehúzta a fejéről. Az ismeretlen ismerős Santiago volt.
 - Szia. - mosolyogtam fülig érő szájjal.
 - Hova készülsz? - mutatott a bőröndökre.
 - Épp költözöm. - húztam el a szám.
 - És merre felé tartasz?
 - Nem tudom, eljöttem a királyi családtól és most szó szerint hajléktalan lettem.
 - Nálunk szívesen lakhatsz ha akarod. - villantotta elő mexikói mosolyát.
 - Nagyon szépen köszönöm, de ha Lexie szülei engedik akkor hozzájuk mennék egy darabig. - utasítottam vissza ajánlatát. Igazából addig a percig meg se fordult a fejembe, hogy Lexie-hez menjek, csak valami indokot kellett találnom, mert épp egy friss kapcsolatban vagyok benne vagyis ezt még csak ismerkedésnek mondanám. Ahogy kicsúszott a számon, hogy Lexie-hez megyek tényleg megfordult a fejemben, hogy hozzá is mehetnék egy darabig. Mivel Santiago-nak menni kellett, így én hamar tárcsáztam Lexie számát.
 - Szia! - szólt vidám hangon.
 - Szia. Tudnál nekem segíteni? Vagyis inkább egy hatalmas nagy szívességet kérnék tőled.
 - Még pedig?
 - Pár napra oda költözhetnék? Minden megmagyarázok csak hát nincs sehol laknom, vagyis Santiago felajánlotta a lakását, de oda inkább nem mennék Marshall miatt. - Lexie-t nem kellett győzködnöm, hamar beleegyezett. Gyorsan fogtam egy taxit, majd a lakására siettem.

 - Köszönöm, hogy itt lehetek egy darabig. - öleltem meg az ajtójukban állva a barátnőm.
 - De, mint mondtam csak 2 napig lehetsz itt. Anyámék ma reggel New York-ba utaztak és 2 nap múlva itt is lesznek, szóval már holnap este el kell tűnnöd, mert ők nem az-az engedékeny fajták. - hívott be a lakásba, majd a szobájában pakoltam le.
 - Még egyszer nagyon köszönöm, hogy itt lehetek és holnap pedig próbálok valami lakást előkeríteni. - ültem le az ágyra, mire ő a velem szembe lévő székre ült.
 - És mi történt otthon?
 - Az a hely soha nem lesz az otthonom. - álltam fel. - Dillon ilyen viselkedés tanárhoz járat. Nagy nehezen beleegyeztem, de az a nő és Dillon is elviselhetetlen, semmi tetszik neki. Mindig mindenbe kritizáltak, így összepakoltam és szó nélkül eljöttem.
 - És később hogyan lesz?
 - Nem tudom, de most Eminemmel kell találkoznom. - néztem a telefonomra, majd kirohantam a lakásból. Épp kijöttem a fő bejárati ajtón, amikor Marshall állt nem messze tőlem.
 - Pont téged akartalak hívni. - rohantam hozzá. - Honnan tudtad, hogy itt vagyok?
 - Én mindent tudok. - mosolygott ellenállhatatlan csábos tekintetével.
 - Akkor mi lesz a mai programunk?
 - Akár sétálgathatnánk is a parton. - mosolygott, majd maga után húzva engem is a part felé vettük az irányt.

(Eminem - Beautiful)
Épp a parton sétálgattunk, amikor Marshall az új családomról kérdezősködött.
 - És mi van a királyi családdal? Milyen volt a mai viselkedés órád? - fogta meg a kezem.
 - Rossz, ahogyan megtudhattad fogalmam sincs kitől Lexie-hez költöztem holnap estig, mert utána nem tudok hova menni. - húztam a szám, mire kivettem a kezem az ő kezéből. - Vissza kéne mennem.
 - Hozzám is jöhetsz, ha gondolod. - fogta meg az állam és mélyen a szemembe nézett.
 - Tudom, de túl friss ismertségben vagyunk. Nem akarom elkapkodni. - húztam el a fejem, mire ő hirtelen újra megfogta a fejem a tenyereivel és megcsókolt..
 - Sajnálom. - nyögte ki a forró, érzéki csókunk után. - Tudom, hogy semmit sem akarsz elkapkodni. - nézett rám, mire én már teljesen elvesztettem önuralmamat és megcsókoltam. A jobb kezével a hátam kezdte cirógatni, mire én szó szerint beleremegtem. Minden egyes porcikám csak őt kívánta, de tudtam, hogy nem szabad..